Katolikus Egyetemi Lelkészség - Kolozsvár

A piarista (egyetemi) templom története

A kolozsvári piarista templom, a város első barokk stílusú épülete és az első erdélyi barokk templom. Az eredetileg jezsuiták által emeltetett épületet, a katolicizmus 18. századi új térfoglalásának emlékét Erdély egyik legszebb barokk templomának tartják.

1692-es nagyszebeni országgyűlés a jezsuitáknak adja az óvári templom és kolostor épületeit, de ezeket az épületeket a jezsuiták hamarosan kinőtték és 1700 körül megvásárolták a Farkas utca és Belső-Torda utca sarkán levő telket, ahol kialakítják a hit és az oktatás céljait egyaránt használó épületegyüttesüket.

A templom építését 1718. február 22-én kezdték el az Erdélyi Római Katolikus Státus tanulmányi alapjának telkén. A templom építőjére vonatkozóan nincsenek biztos adatok. Az általánosan elfogadott nézet szerint jezsuita típustervet alkalmaztak, de a kassai Tornyosi Tamás (1670 k. – 1732) és a Schwalbachból behívott Konrad Hammert neve is felmerül, mint lehetséges építőmester.  Az építést az erdélyi katolikus hívek adományokkal támogatták, ezen kívül az erdélyi országgyűlés, a református Wesselényi István főispán hozzászólása alapján szintén támogatta az építkezést. Az első évben csupán az alépítmény készült el a hatalmas kriptával, de 1721-ben már álltak a falak és elkészült a két torony is. 1722-benbefejezték a külső falak vakolását és a helyükre kerültek az ajtók és az ablakok is. 1724-ben befejeződött a főoltár építése, illetve a nyolc mellékoltáré. A templomot bár már 1724 augusztusától megnyitották, csak 1725. május 13-án szentelte fel Antalfi János püspök.

Miután 1773.  eltörölték a jezsuita rendet, a templom a piaristák igazgatása alá kerül. Azóta piarista vagy akadémiai templom néven került be a köztudatba. Orgonáját Ruzitska György tervei alapján Maywald Antal készítette 1849-ben.

 

A templom alapos restaurálására 1924-ben, majd 1968-ban került sor. 1948-at követően, amikor a román állam felszámolta a görög-katolikus egyházat, itt tartottak anyanyelvű miséket a templom nélkül maradt román katolikus hívők számára. 2002 óta a templom a Szent Mihály-plébánia igazgatása alatt áll. Az egyetem templommal szomszédos központi épületében a kolozsvári egyetemi lelkészség kapott helyet.

A templom legfontosabb ereklyéje a Szűzanya füzesmikolai kegyképe. Az ikont egy Lukács nevű ortodox pap festette, akitől a mikolai ortodox templomba került. Itt 1699. február 15-től 26 napon át könnyezett a kép, minekutána gróf Korniss Zsigmond kegyúr saját kastélyába vitette, de a tulajdonjogi vita következtében Kollonich Lipót esztergomi érsek a kolozsmonostori templomnak ajándékozta. 1699-ben pünkösd előtt nagy ünnepséggel vitték át a kolozsmonostori kápolnába, ahonnan a jelenlegi helyére került.

Ez a weblap is használ cookiekat (sütiket) a jobb böngészés érdekébben