Az egyetemi városok/központok sajátos egyházi szervezete az egyetemi lelkészség, egy olyan hely, amelyet az egyetemisták magukénak érezhetnek: egy saját „plébánia”, kinevezett egyetemi lelkésszel. Kolozsváron éveken át az egyetemisták a Szent Mihály plébánián gyűltek össze hetente egy alkalommal hittanórára. Az önállósulás igénye a ’90-es évek elején született meg az egyetemisták körében, ezért kérést nyújtottak be a főpásztornak, amelyben egy független egyetemi lelkész kinevezését kérték. 1993 őszétől a főpásztor jóváhagyta a lelkészi állást, és a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) hivatalosan elkezdhette működését.
Katolikus Egyetemi Lelkészség - Kolozsvár
Bemutatkozó
Azóta az egyetemi templom (piarista templom) és a közvetlenül mellette lévő néhány helyiség ad otthont a lelkészségnek. Az első egyetemi lelkész Nóda Mózes volt, majd őt követte Holló László, Balla Árpád, Orbán László és Takó István. A lelkipásztori munkatárs (pasztorálasszisztens) feladatkörét Hegedűs Enikő SSS, majd Nap Katalin pszichológus látta el. Őt követte Györgypál Enikő, Lőrincz Krisztina és Simon Melinda. Jelenleg Ferencz Emese dolgozik ebben a munkakörben.
Az egyetemi lelkész és a lelkipásztori munkatárs mellett egy egyetemistákból álló csapat (“10+2”, “keltizek”, “kelteam”, “szervez-team”) vesz részt önkéntesként a lelkészség vezetésében. A lelkészség működésének vízióját kezdetben így fogalmazták meg: „A Katolikus Egyetemi Lelkészség Isten felé induló szeretetközösség. Célja az egyetemisták és fiatal értelmiségiek közös útkeresése Isten kegyelmével a lelki, szellemi, kulturális fejlődés, valamint lehetőséget nyújtani az igényszint kialakításával, az érdeklődés felkeltésével, a katolikus értelmiség nevelésével, a felelősségtudat erősítésével, a tanúságtevő nagykorúság elérésére. Mindez felkészít arra, hogy a következő életszakaszban mindenki megtalálja hivatását és helyét, valamint arra, hogy szerepet vállaljon a közösségteremtésben.” Az állandóan cserélődő és megújuló közösség ezen célok mentén igyekszik a lelkészségen második otthont teremteni az egyetemistáknak. Kezdetben a szentmisék mellett hittanórából, kirándulásokból állt a lelkészség tevékenysége. Később, amikor a közösség számban növekedett, különböző kiscsoportok alakultak, amelyek mellett közös sporteseményeket, szórakozási alkalmakat, valamint vizsgaidőszakban közös tanulást szerveztek a hallgatóknak. Mára már a kiscsoportok száma is megnövekedett, és a hét majd minden napján kínálnak lehetőséget közös imára, szellemi fejlődésre és szociális jellegű, illetve kreatív munkára. A lelkészség különböző nagyszabású, időszakos rendezvények színhelyéül is szolgál.